Története

Nagymágocsról haladva Árpádhalom felé a Mágocs-ér feletti híd

A nagymágocsi Községháza vagy más néven Polgármesteri hivatal

Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. A falu neve 1903-ig Mágocs volt. A hivatalos elnevezése 1903-tól Nagymágocs formában érvényes. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szentemágócs nemzetségtől származik. Az alapjául szolgáló személynév (Maguch) a termékenységet kifejező magyar "mag" főnév képzős származéka. A nemzetség Baranya vármegyében is birtokos volt, hiszen hasonnevű falujuk, Mágocs, ami ma is létezik.
A község egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból jött létre. A falu neve 1426-ban jelent meg először, Magoch alakban. A falut a törökök 1552-ben felégették. Azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török defterekbe 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A birtok tulajdonosa ebben az időben Mágocsy Dorottya volt. Majd később unokája, Móricz Márton volt. A terület rokoni kapcsolatokon keresztül 1640-ben Keglevich Miklós ónodi kapitányé lett, aki lakatlan pusztaként bérbe adta a vásárhelyieknek. 1702-ben a törökök kiverése után III. Károly más birtokokkal együtt gróf Schlick Lipót császári tábornoknak adományozta. Schlick Lipót azonban a területet eladta gróf Károlyi Sándornak 1722-ben. Károlyi Sándor a megvásárlás után a terület benépesítését is megkezdte. Mágocs pusztát továbbra is a vásárhelyiek használták bérelt legelőként. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, vagyis az Ybl Miklós által tervezett épületeit az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem a községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló.), ahol Petőfi Zoltán is lakott. Majd 1853-ban katolikus plébániát, és a központi magtárt 1856-ban. Majd Károlyi Alajos idején 1872 és 1873-ban Mágocs nagyközség megalapítása is megtörtént. Majd később Szent Alajos tiszteletére templomot emeltetett 1883-ban. A templomalapítás után 1885-ben megkezdte működését az önálló lelkészség is. Majd Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt. A területnek később a Festetich család is birtokosa volt. 1935-ben jelentősen csökkent a területe, hiszen kiszakatt Cserebökény, Disznóhalom, Györgykirályság, Józsefszállás, Lajoshalom, és Lajosvizesráta is kiszakadt. Ezután más területekkel együtt Kiskirályság néven önálló községet alakítottak. 1956-ban kivált Árpádhalom, Bojtártelep, Szendreimajor, és Zoltántér is. A község tipikus mezőgazdasági terület. A területen kiemelkedő volt a kukorica, a cukorrépa és a gyümölcstermesztés is. A két világháború között Csongrád vármegye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Majd 1945 után a község mezőgazdasága állami formában folyt tovább. Előbb a mezőhegyesi állami gazdasághoz, később önálló külterületként a derekegyházi állami gazdasághoz kapcsolódott be. A faluban működő szociális otthon a Károlyi-kastélyban kapott helyet. A Szendrei major elnevezés annak az emlékét őrzi, hogy Szendrey Júlia apja, Szendrey Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

]

A címer és a korabeli pecsét

Nagymágocs címere

A címer egy álló, csücskös talpú kék pajzs. A pajzsderék közepén egy hullámos ezüst pólya található. A felső részben az arany kastély található, még az alsó részben egy jobbra forduló barna színű szarvas található, ami a hátsó lábaira ágaskodik, az aranyszínű agancsaival. A pajzs felső szélén egy ezüst gyöngyökből formált 9 ágú arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös színűek. A község korabeli pecsétjén egy csücskös talpú pajzsban ágaskodó szarvas látható meg. A pajzs felső szélében 9 ágú gyöngyös grófi rangkorona található. A hátulsó lábaira ágaskodó szarvast és a koronát a Károlyiak grófi címeréből vette át, és kifejezve ezzel a grófi családhoz való tartozását is. A pajzsot megosztja a vizet szimbolizáló hullámpólya, ezzel utalva a Mágocs-ér közelségére.

Forrás: hu.wikipedia.org